Csalánfőzelék
Csalánfőzelék
Hozzávalók
- kb. 5-6 literes fazéknyi friss csalánhajtás (2 adag elkészítéséhez)
- fokhagyma (aki nem bírja, az egy póréhagymával vagy vöröshagymával válthatja ki)
- só (ha nem használunk fokhagymát, érdemes szerecsendióval és őrölt borssal ízesíteni)
- a rántáshoz 3-4 evőkanál zsiradék (zsír vagy olaj) és kb. 2 evőkanál liszt
- a póréhagyma dinszteléséhez 3-4 evőkanál zsiradék (zsír vagy olaj)
- 3- 3,5 deciliter tej vagy tejszín
- citromsóval lehet savanyítani, aki úgy szereti
Elkészítés
Csalánfőzelék készítése tavasszal
Végre itt a tavasz, a természet újraéled és számos ajándékkal vár minket. Ilyen a csalán is.
Ebben az időszakban Magda néninek a mezőségi Feketelakon már az édesanyja is készített csalánfőzeléket vagy csalánlevest. Már igencsak felnőtt korban kóstoltam meg életemben először Magda néni csalánfőzelékét tavalyelőtt tavasszal. Nagyon ízlett. Elhatároztam, hogy az idén én is készítek. Ladányi Feri zenész barátunk révén egy nagyon jó kis csalános erdőre találtunk, ahol sikerült friss hajtásokat szednünk. Két adagra valónyival tértünk haza.
Mivel még sohasem készítettem csalánfőzeléket, Magda nénihez fordultam útmutatásért. Egy probléma azonnal kiderül: fokhagyma is kell bele! Sajnos, ezzel gyermekkorom óta gondban vagyok – édesanyám epéje nem bírta a fokhagymát, így nem került be a családi konyhai használatba. Annak ellenére, hogy tisztában vagyok komoly gyógyhatásaival, még megpucolni sem bírom, nem hogy megenni. (Tudom, a boszorkányok sem bírják, még a jó boszorkányok sem.)
Magda néni: “Még az állatoknak is adtunk friss csalánt. A disznónak szárastól, a tyúkoknak és még a kiscsibéknek is apróra vágva, kukorica lisztbe keverve adtuk, hogy a férgeket kihajtsa az állatból. Csalánból teát is készítettünk, ami jó vértisztító hatású, de jó volt a zsíros fejbőrre és a hajra, korpásodás ellen. Úgy mondták az öregjeink, hogy nagy a vastartalma, amit ilyenkor tavasszal jó pótolni.”
Nem estem kétségbe – ahogy eddig, most is megoldottam a problémát –, póréhagymával váltottam ki a fokhagymát. Lássuk hát, hogyan is készült életem első csalánfőzeléke!
A csalán zsenge hajtásait, amit Zsolt kesztyűben szedett – édesapja csupasz kézzel szokta szedni –, egy 5 literes fazékba helyeztem és forrásban lévő vízzel leforráztam, majd megvártam, hogy 1-2 percig zubogjon a forró vízben. Ezután leszűrtem. Négy evőkanál olajból és két evőkanál lisztből sötét rántást készítettem, amit félretettem. Felkarikáztam a póréhagymát, majd 4 evőkanálnyi olajon megdinszteltem, ehhez kevertem a megforrázott és leszűrt csalánt. Sóval, szerecsendióval és őrölt borssal ízesítettem.
A csalánt régen lapítón a kés fokával törték össze, manapság már Magda néni is turmixgéppel pépesíti. Én is botmixerrel kezdtem pépesíteni úgy, hogy közben a hozzáadtam a bő három deciliter tejszínt. Végül a gáztűzhelyre helyezve rántással besűrítettem a főzeléket, megvártam, hogy párszor felrottyanjon az elészült főzelék. Sült szalonnával és annak zsírjában sütött tükörtojással tálaltam. Pompás éteknek bizonyult. Aki nem hiszi… készítse el maga is!