Szakmai összefoglaló és program

Oktatóink

Tálas Ági
Tálas Ági

Népi gyermekjáték és néptáncoktató, a Lipinka program szakmai vezetője

Kiss Zsolt
Kiss Zsolt

Népi gyermekjáték és néptáncoktató, a Lipinka program szakmai vezetője

Benkő Éva

népi kézműves, mesemondó

Hoffer Éva

fejlesztő pedagógus, erőszakmentes kommunikáció

Fügedi Gergely

Lipinka programfelelős

2021 nyarán reményeink szerint elindítjuk a Lipinka pedagógus táborok sorozatát, amely egy nyílt módszertani központ és tudásmegosztó közösségként jön létre. A Lipinka-közösség pedagógusai tagsági kedvezménnyel és jelentkezési elsőbbséggel vehetnek részt a programokon, de szándékunk szerint a tábor bármely érdeklődő óvoda- és iskolapedagógus, valamint gyermekekkel foglalkozó néptáncoktató által látogatható.

A Lipinka tábor célja:

  • hogy személyes, interaktív és élményalapú szakmai konzultációkra adjon lehetőséget óvodás- és kisiskoláskorú gyerekekkel foglalkozó pedagógusoknak, oktatóknak egyaránt;
  • a Lipinka program szemléletének gyakorlati megvalósítási eszköztárába nyújtson tapasztalatszerzésen alapuló bepillantást,
  • mesébe ágyazott komplex hagyományismereti tartalmak átadásának szemléltetése,
  • egyidejű népi játék repertoárbővítés, kézműves technikák elsajátítása, moldvai táncok és énekek játékos tanításnak módszertana és gyakorlata,
  • pedagógiai munkafolyamatokat segítő technika – erőszakmentes kommunikáció – megismerése/szemléleti elsajátítása,
  • közös gondolkodás, tapasztalatcsere, pedagógiai hivatás megerősítése.

* * *

Gyermekjáték, gyermektánc

A gyermekjátékok mozgásfejlesztő hatása mindannyiunk számára ismert, mindazonáltal a gyermekjáték fogalmához a gyakorlatban sok esetben nem társul tudatos kezelése és módszertani feldolgozása a mozgás-, mozdulatkivitelezés fontosságának. Márpedig mára a gyermekeink nemcsak, hogy nem nőnek bele a hagyományos gyermekjáték világába, de mozgás- és mozdulatinger-szegény életmódjuk következtében gyakran a pedagógus feladatává válik, hogy mozgásdeficienciájukat ledolgozza, alkalmassá tegye őket a játszásra. Enélkül a gyermek a későbbiekben képtelenné válik az önálló mozdulatbeli önkifejezésre, ami társas kapcsolataira és önnön személyiségére, illetve a kultúrához való viszonyára is kihat.

Fontos tehát, hogy népi játékaink és táncaink segítségével, mozgásrepertoárjuk bővítésén keresztül, megteremtsük és segítsük a gyermekek kinetikus önkifejezésének lehetőségét. Mindezt úgy kívánjuk tenni, hogy a Kárpát-medencei magyar mozgáskultúra mintázataival kínáljuk meg őket. Ehhez a pedagógusoknak  gyakorlati segítséget szeretnénk nyújtani, hogy a gyermekjátékok illetve gyermektánc mozdulatanalitikus szemléletének elsajátítását új módszertani szervezőelvként érthessék és kezelhessék a már meglévők mellett.

Népmese

A népmese, népművészetünk azon ága, amely talán a leghatékonyabban mozgatja meg a gyerekek, de még a felnőttek fantáziáját is. Ugyanakkor népmeséink – ahogy a népi játékaink, mondókáink – olyan tanulást segítő, egyéni tartalomfeldolgozást és társas fejlődést támogató „eszközök”, amelyek nagyban segíthetik a pedagógusok munkáját. Ahhoz azonban, hogy a magyar népmeséket megfelelő megközelítésben tudjuk vizsgálni, érteni, értelmezni, mindenképpen szükséges, hogy érdemleges elméleti tudással „egy nyelven beszéljünk”.

Ehhez is hathatós segítséget kíván nyújtani a Lipinka tábor; mesébe ágyazott komplex foglalkozásokat lesz lehetőségük kipróbálni a pedagógusoknak, oktatóknak gyakorlott mesemondók vezetésével, személyesen megtapasztalva az élőszavas mesemondás előnyeit a rajzfilmekkel, mesefilmekkel szemben. Ezen alkotások ugyanis kész audiovizuális megoldásokkal erősen korlátozzák a befogadót abban, hogy a saját, egyedi fantáziájában elevenedjen meg a mese. Az élőszavas mesemondás még a könyvből olvasott mesénél is erőteljesebben vonja be hallgatóságát a mese történetébe – a szemkontaktus, gesztusok, mimika, hangszín és egyéb, a mesét színesítő technika mind a mese történetével, a meseszereplőkkel való teljes azonosulást segíti.

Kézművesség

A környezet megismerésében döntő jelentőségű, ha a gyermek minél több érzékszervével (tapintás, látás, hallás, szaglás, esetenként ízlelés), testközelből figyelheti meg és léphet interakcióba az őt körülvevő világgal. Minél több tapasztalatot szerez a környezetével kapcsolatban, annál magabiztosabban mozog majd világában; még nagyobb élmény, ha mindeközben maga alakíthatja környezetét, megélheti az alkotás örömét.

A mai világot elárasztó műanyag és kemikáliák égető problémát jelentenek minden környezetben. Éppen ezért érdemes visszanyúlni a hagyományos falusi önellátó gazdálkodás szemléletéhez, amikor mindent természetes úton és természetes anyagokból állítottak elő; igyekeztek mindent hasznosítani, nem termeltek szemetet, felesleget, használati tárgyaik nagy részét maguk készítették, a környezetük rendezett volt, alázattal éltek a természetben, a jövő generációira is gondolva. 

Elődeink gondolkodását, észjárását meg- és felismerve, azt elsajátítva, a hagyományismereten túl környezettudatosságra is nevelünk. Ezt a természetes anyagok megismertetésén és azok széleskörű felhasználási lehetőségein, a tárgyi népművészet alkotásain keresztül szemléltethetjük a legjobban.

Erőszakmentes kommunikáció

Konfliktushelyzetekben hajlamosak vagyunk ítélkezni, megbélyegezni, követelőzni, felelősséget hárítani; mindezek következtében általában negatív véleményt közvetítünk. Dr. Marshall B. Rosenberg klinikai pszichológus ezt a fajta kommunikációt sakálnyelvnek hívja.

Javaslata, hogy konfliktushelyzetben kíváncsi, jóhiszemű érdeklődéssel forduljunk a másik ember felé, akkor is, ha éppen bántóan viselkedik. A módszer arra tanít, hogy a konfliktusokat miként alakíthatjuk békés párbeszéddé.

A Rosenber féle kommunikációs modell alapvetően négy lépésből áll: megfigyelés, érzés, szükségletek és kérés. Ez a zsiráfnyelv, ami az együttérző kommunikáció megnyilvánulásai formája.

* * *

Amennyiben további kérdések merülnének fel a táborral kapcsolatban, vagy pedig a tábori leírás felkeltette érdeklődésed a Lipinka program iránt, vedd fel velünk a kapcsolatot.