Cibrés fuszulyka – a mezőségi Feketelakról

Most itt vagy:

Böjti paszulyleves

Hozzávalók

  • 20 dkg / fél l búzakorpa
  • 1 – 1,5 l felforralt víz (cibere elkészítéséhez)
  • 1 kis szelet rozskenyér
  • 50 dkg tarkabab (virágbab)
  • 1 nagy fej hagyma
  • 2 l víz (főzéshez)
  • só ízlés szerint

Elkészítés

Böjti paszuly vagy más néven cibrés fuszulyka elkészítése, ahogy azt a mezőségi Feketelakon készítették

Első nap kb. 20 dkg (fél literes csupornyi) búzakorpát egy nagy agyagedénybe öntünk, majd egy liter forró vízzel leforrázzuk. Az agyag edényt 2-3 órával korábban érdemes vízbe áztatni, hogy a pólusai eltömődjenek és ne a korpáról szívja el a vizet. Lefedve meleg helyre állítjuk, hogy 2-3 nap alatt megerjedjen. Az erjesztési folyamatot fel lehet gyorsítani, ha egy kis szelet rozskenyeret teszünk a leforrázott korpára. Érdemes naponta megnézni, ellenőrizni az erjedési folyamatot, meg is kóstolhatjuk. Azt tapasztaljuk majd, hogy egyre zavarosabb lesz a lé a cserépedényben és fokozatosan megsavanyodik. Ha úgy találjuk, hogy több vizet igényel a cibrénk, akkor langyos vízzel lehet szaporítani. Harmadik nap leszűrjük a korpáról a levet,  körülbelül 1 liter cibrére lesz szükségünk a bableves savanyításához.

Második nap estéjén a babot hideg vízbe áztatom, hogy következő napra feldagadjon és könnyebb legyen puhára főzni. Harmadik nap főzés előtt a babot leszűröm, átmosom és egy tiszta edénybe teszem. A nagy fej hagymát megpucolom, megmosom és egészben teszem az edénybe, majd hideg vízzel felöntöm úgy, hogy a babot bőségesen ellepje a víz. Így teszem oda főni. Amikor félig megfő a paszulyunk, csak akkor teszek hozzá sót és addig főzöm, míg teljesen megpuhul, de még nem esnek szét a szemek. Ha túlságosan elfő a víz, meleg vizet töltök még hozzá. Miközben a bab megfő, leszűröm a cibrét a korpáról, hogy azzal a főzés végén a böjti paszulyunkat besavanyítsam.

„A cibrés fuszulykát mindig kenyérrel ettük, mert nagyon vékony étel volt magára. Azzal nem lehetett a mezőre menni. Ez szegény étel volt. Ha valaki szereti, felszeletelt, besózott, ecetezett lilahagymával is eheti. ” – mesélte Magda néni.

„Nagyon finom a cibre, nyáron is ittuk, mert jól üdített nagy melegben. A régiek azt tartották, hogy gyógyhatása is van, jó a tüdőbajra.”

Böjtben Mezőségen sok református család, így Zsolt szülei is megtartották (a mai napig megtartják) a böjti napokat: a keddet és pénteket. Ekkor nem ettek húst, szalonnát, nem használtak zsírt, még azt a fazekat sem használták, amelyikben zsírral főztek.

A cibre alapanyagát, a korpát többször (akár kétszer-háromszor) is lehet szaporítani az úgynevezett „hustyáról” – ez a már megsavanyodott cibre leszűrése után megmaradt korpa. Ha erre ismét langyos vizet töltünk, két-három napon belül ismét megsavanyodik. Kenyeret már nem is kell hozzá tennünk.

Hustyát volt, hogy a szomszédból kértek – ahogy kovászt a kenyérsütéshez – ha valamilyen ételt be szerettek volna savanyítani. Ilyenkor 2-3 evőkanál kölcsön kért hustyát tettek a korpához és csak azután forrázták le. Ebbe sem kellett már kenyeret tenni.

Eddig csak népszokások leírásában olvastam a ciberéről (farsangfarkán Cibere vajda és Konc király viaskodása) és arról is tudtam, hogy a cibereleves az egyik legjellegzetesebb böjti étel, de nem gondoltam, hogy ennyire ízletes a böjti paszuly vagy más néven cibrés fuszulyka. Érdemes kipróbálni, mert higgyétek el, hogy finom és egészséges is!


Galéria

Tartalomjegyzék