Hol jársz, hová mész (I)…

Eredeti játékleírás: Régi lakodalmi szokás maradványát őrző játék. Egykor az Alföldön „a násznagy segítőit tréfásan kapitánynak, hadnagynak, azt az asszonyt, aki elment a kiszemelt mennyasszonyt és annak a családját megnézni, Görbénének, Erzsébet asszonynak hívták”.

A játék Esztelneken is régi: Könczey Mariska néni az 1890-es években idősebbektől tanulta. Századunk első két évtizedében már nem ismerte mindenki, de úgy látszik, felújították, mert az ezutáni korosztályok megint kedvenc játékuknak mondták.

Tíz-húsz iskoláskorú gyermek játssza. A játékosok körben állnak, egymás kezét fogják, és énekelnek:

Hol jársz, hová mész, nagy Erzsébet asszony…

Nagy Erzsébet asszony a körön kívül sétál. Amikor az énekben a sétáljon utána szövegig érnek, egyik játékos mögött megáll. Ez kiválik a sorból, és utána megy. A játék így folytatódik mindaddig, amíg az egész kör elfogy, és mindenki Erzsébet asszonyt követi.