Farsangi fánk

Most itt vagy:

Farsangi fánk

Hozzávalók

  • 50 dkg finomliszt
  • 2 dkg élesztő
  • 0,5 l tej
  • 6 dkg vaj
  • 3 db tojás
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 5 dkg porcukor
  • 2 teáskanál kristálycukor
  • 1 mokkáskanál só
  • 1-2 evőkanál rum
  • 1 citrom reszelt héja
  • 1 l olaj

Elkészítés

Farsangi fánk készítése – ahogy az anyukák szokták

Amíg édesanyám élt, minden évben – még felnőtt koromban is – a farsangi időszak alatt egészen biztosan sütött farsangi fánkot, ha valamilyen családi vagy baráti összejövetelt szerveztünk, volt úgy, hogy kétszáz-kétszázötven darabot is. Mindig izgult, vajon szépen megnőnek-e, elég könnyűek lesznek-e, kialakul-e a szép szalag az oldalukon. De nem emlékszem, hogy bármikor is nem sikerült volna neki. Ahogy idősödött, igyekeztem a kelt tészta dagasztásában segíteni, de az alapanyagok összeállítása, a tészta minőségének ellenőrzése, a kiszaggatása és maga a sütés, az ő kiváltsága és tudománya maradt mindvégig.

Idén a nosztalgia vitt rá, hogy most én fogjak neki a farsangi fánksütésnek. Hogy biztosra menjek, előzetesen Zsolt édesanyjával, Magda nénivel konzultáltam az elkészítés rejtelmeiről és tőle kértem egy bevált receptet. És ami biztos biztos, rávettem a szomszédasszonyomat is, hogy vágjunk bele együtt a fánksütésbe.

Reggel a hűtőből kivettük a hozzávalókat – Kriszti (a szomszédasszonyom) a tanyasi tojásokat, én az élesztőt, vajat –, hogy egy-két óra alatt szobahőmérsékletre melegedjenek, majd a többi alapanyagot és a konyhai terepet is előkészítettük.

Először egy mély tálba – amelyben a későbbiekben a dagasztást végeztük – a finomlisztet átszitáltuk, hogy könnyű legyen majd a tésztánk. A szitálást követően az élesztőt egy tálkába morzsoltuk, hozzáadtunk egy evőkanállal a lisztből, két teáskanál kristálycukrot, és egy deciliter langyos tejet, simára kevertük, majd meleg helyen hagytuk, hogy meginduljon a kovász.

Ezután a maradék négy deciliter tejet is felmelegítettük (langyosra), amihez hozzáadtuk a megolvasztott vajat, a csomag vaníliás cukrot, a reszelt citromhéjat, egy csapott kiskanál sót, az öt dekagramm porcukrot, a három tojás enyhén felvert fehérjét, külön a sárgáját, majd végül a rumot. Mindezt finoman megkevertük és hozzáadtuk még a felfuttatott élesztőt is.

Ezt a keveréket öntöttük rá a tálban várakozó megszitált lisztre, majd lassan összekevertük, hogy egységes masszává álljon össze. Mivel úgy ítéltük meg, hogy kicsit lágy lett a tésztánk, még egy-két marék lisztet szitáltunk rá. Ekkor kaptunk olyan állagú masszát, amit már meg lehetett dolgozni – eleinte „meg-megcsípkedve”, majd a tál széléről alányúlva „fel-felkapva” dagasztottuk kb. 20 percig a tésztát, addig, amíg hólyagosodni nem kezdett. Amikor már szépen hólyagosodott, letakartuk egy kendővel a tálat és meleg helyen hagytuk kelni. Magda néni a lelkemre kötötte, hogy nem egészen a duplájáig kelesszük a tésztát.

Erre ügyelve, kb. 15-20 perces kelesztés után a meglisztezett nyújtódeszkára öntöttük a masszát, kicsit a tetejét is megliszteztük, majd kézzel nyújtottuk kb. másfél ujjnyira. Belisztezett fánkszaggatóval kiszaggatunk 33 fánkot (a maradék tésztát összegyúrtuk és pihenni hagytuk), kendővel ismét letakartuk és 5-6 percig hagytuk még kelni. Nagyon fontos, hogy ilyenkor ne érje huzat a fánkokat, ezért becsuktuk a konyhaajtót.

A pihentetés alatt egy nagyobb edénybe öntöttük az olajat és azt közepes lángon felmelegítettük. Mire a fánkok kellően megkeltek, az olaj is felforrósodott. Édesanyám a fánkok forró (de nem túl forró) olajba helyezése előtt mindig egy szelet krumplit tett az edénybe, hogy azon mérje le az olaj hőfokát – ha túl gyorsan sült át a krumpli, kisebbre vette a hőfokot, ha pedig túl lassan, akkor magasabbra állította. Azt mondta, hogy arra is jó, hogy az olaj ne égjen meg.

A sütést egy próbasütéssel kezdte, azaz egy kevésbé jól sikerült fánkot sütött meg először, amivel leellenőrizte a sütés és a fánk minőségét. Ha meg volt elégedve, csak ezt követően kezdte el a fánksütést. Mi is így tettünk. A nyújtódeszkáról egyenként úgy vettük le a fánkokat, hogy a közepét hüvelykujjal kissé benyomtuk – egy kis mélyedést kialakítva –, majd a mélyedéssel felfelé az olajba tettük. Fontos, hogy a fánkok lazán kerüljenek bele az edénybe, hogy legyen helyük nőni és ne érjenek egymáshoz. Először fedővel lefedve sütöttük, majd megforgatva már fedő nélkül sütöttük tovább. A megfelelő hőmérsékletű olajban 3-4 percig sült az egyik, majd 3-4 percig a másik oldal, közben pedig szépen kialakult a „szalag” a fánkok oldalán.

Ahogy a fánkok elérték a megfelelő színt, lyukas szűrőlapáttal, az olajat lecsurgatva emeltük ki a fánkokat egy nagy tálra, amelyre papírtörülközőt tettünk, hogy a papír az olajat magába szívja. Ezt követően rendre az összes fánkot kisütöttük. A maradék tésztából forgácsfánkokat formáltunk, amiket az egész folyamat végén sütöttünk ki.

A kész fánkokat a papírtörülközős tálakról áttettük tiszta tálakra, egy részét porcukorral meghintettük, a többit baracklekvárral kínáltuk. Mivel a farsang nem egy vagy három napból áll, farsangi fánkot akár többször is süthetünk a farsangi időszak alatt, egész húshagyókeddig. A családi vagy baráti találkozók, de az intézményi mulatságok hangulatát is mindig fokozza a finom szalagos farsangi fánk illata, íze. Ne hagyjátok ki!


Galéria

Tartalomjegyzék