Disznózás (Malacozás)…

Disznozas_1_szoveg

Eredeti játékleírás: Az úri golfozás elnépiesedett változatát, a gurítgató, elütő disznózást Esztelneken a legöregebbek is a nagyobbaktól tanulták, s azóta megszakítás nélkül nemzedékről nemzedékre szállt. A tizenkét-tizenhat év közti fiúk ma is játsszák pásztorkodás közben. Számuk nyolc-tíz.

Játékeszközük egy gömbölyű fadarab, a disznó vagy  csög, és egy-egy kb. mellig érő, alsó felén kissé meghajlított bot.

[…]

A játékosok körben állnak, egymástól mintegy 2 m távolságra, lábukkal maguk előtt 5 cm mélységű, 3-5 cm átmérőjű gödröt ásnak, még pedig eggyel kevesebbet, mint amennyien vannak. A kör közepén egy kb. 15 cm átmérőjű nagyobb gödröt vájnak, ez a pajta.

Miután a gödrök elkészülnek, a játékosok a játéktértől bizonyos távolságra mennek, és háromig számolnak, majd szaladnak helyet foglalni úgy, hogy ki-ki botját egy lyukba beállítja. Egyiküknek nem jut gödör, ez lesz a disznópásztor vagy a mai gyermekek szerint kondás, aki a disznót a körből kiüti, majd a botjával kezdi befelé a pajta felé. A körben állók azonban mindent elkövetnek, hogy botjukkal megvédjék a pajtát és a disznót másfelé tereljék. Ezt kellő elővigyázatossággal kell végezniök, hogy a botjuk közben minél gyakrabban a lyukban legyen, mert ha a pásztor észrevesz egy üres gödröt, gyorsan belehelyezi a saját botját, s annak a tulajdonosa kidugódott: helyet cserél a disznópásztorral.

Ha a disznópásztornak sikerül a disznót beterelnie a pajtába, gyorsan felkapja a csököt, a hopp, csűr! kiáltással a magasba dobja. Erre mindenki elhagyja a helyét, és gyorsan elfoglal egy másik gödröt. Aki lyuk nélkül maradt, az lesz az új disznópásztor.


Forrás és részletek

Forrás: Gazda Klára. Gyermekvilág Esztelneken. Kriterion Könyvkiadó, 1980, pp. 352-353.

Helység: Esztelnek (Erdély – Háromszék)

Játéktípus: eszközös játék – sport jellegű népi játék

Korosztály: 6 éves kortól

Tartalomjegyzék