Eredeti játékleírás: A bikát így bosszantják: Böm, böm, bika, vaskarika, Hurkot kötök a szarvadra, S úgy vezetlek a vásárba.

Eredeti játékleírás: Bárányra mondják: Biri, biri, bárán, Alig áll a lábán, Elviszik a zöld mezőre, Édös fűre, legölőre.

Eredeti játékleírás: A gyerekek körbejárnak, és oldalt a karjukkal repülést utánoznak. „Sós kútba tesznek”: leguggolnak, két karjukat előrenyújtva lassan felállnak, mintha kivennék a katicabogarakat a kútból. „Kerék alá”: egy helyben lassan megfordulnak. „Ihol jönnek”: a kör közepe félé haladnak, és vissza, dobbantó lépésekkel; „lőnek”: megállnak, és egyszerre tapsolnak egyet. Vagy: Felemelt tenyerükbe képzelik a katicát […]

Eredeti játékleírás: Mikor tavasszal megérkezik, a gyermek egy lábra állva mondja: Gólyát látok, Egy lábon állok, Aki nem áll egy lábon, Szamár lesz a nyáron.

Eredeti játékleírás: A gólyának szól ez a mondóka is: Gólya, gilice, Kendervágó vadréce, Kerüld meg a világot, Hozz egy karély kalácsot!

Eredeti játékleírás: Akkor mondjuk, amikor megjönnek tavasszal az első fecskék: Fecskét látok, szeplőt hányok, Selymet gombolyítok.

Eredeti játékleírás: Fogócska, vagy „Cirmoscica” énekes-játék előtt ezzel csalogatják a gyerekek a kör közepén guggoló cicát.

Eredeti játékleírás: Ha száraz az idő mindjárt panaszkodnak: Brekeke, brekeke, Nem esett már egy hete.

Eredeti játékleírás: Az első gólyának ezt énekeljük: Gólya, gólya, gilice, Mitől véres a lábad? Török gyermek elvágta, Magyar gyermek gyógyítja, Síppal, dobbal, Nádi hegedűvel.