Ispiláng, ispiláng (I)…
Eredeti játékleírás: A lánykák körben összefogódznak, s vagy jobbra vagy balra mennek, mindig megtartva a köralakot, s eközben éneklik:
Ispiláng, ispiláng, ispilángi rózsa,
Rózsa volnék, piros volnék, mégis kifordulnék.
Zöld selyem rosta, kér garas híjja,
Szederszemű kis Ilonka, fordúj angyal módra.
Ha több Ilonka van, akkor így különböztetik meg: „Piroskendős kis Ilonka, szőke, vagy barnahajú kis Ilonka” stb.
Akinek a nevét mondják, az kifordul úgy, hogy az a szomszédja, aki előbb a jobb kezét fogta, most a balt fogja meg.
A kifordulás rendesen úgy történik, hogy minden másodiknak a nevét mondják, míg az egész körön végig mentek, s a játszók fele befelé, fele kifelé van fordulva. Most következnek a befelé nézők a kifordulásra ugyanolyan sorrendben, mint az előbbiek, míg végre a játszók valamennyien kifelé vannak fordulva. Most következik a visszafordulás. […] Néha, mikor kimondják: „fordulj angyal módra”, még hozzáteszik: „kukurikú” s erre mindannyian leguggolnak. Kis szünet után azonban felállnak s tovább folyik a játék.
Forrás és részletek
Forrás: Bartók Béla és Kodály Zoltán, szerkesztők. Gyermekjátékok. Sajtó alá rendezte Kerényi György. A Magyar Népzene Tára I. Zeneműkiadó Vállalat, 1951, p. 43.
Helység: Egervár (Magyarország – Vas)
Játéktípus: mozgásos játék – ügyességi és erőjáték
Korosztály: 4 éves kortól